A tudományos poszter a tudományos eredmények bemutatásának egyik legfontosabb, elsődleges formája. Egy adott kutatást egészében, sűrítve vázol fel, így tulajdonképpen olyan, mint egy nagyméretű, részletes infografika: egy minimum 90 x 120 cm-es felületen diagramokkal, képekkel és táblázatokkal illusztrálják a tudományos eredményeket.
Mivel azonban átlagosan 8 másodperc alatt eldöntik a konferencia résztvevői, melyik posztert olvassák tovább, felmerülhetnek benned a kérdések: hogyan kell a jó posztert összeállítani? Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a tudományos poszter, és adunk néhány tippet is az elkészítéséhez!
A tudományos poszter prezentációk legfőbb jellemzői
A tudományos poszter tulajdonképpen egy bevett kommunikációs forma a tudományos világban. A konferenciákon az adott tudományág képviselője a kihelyezett poszterén bemutatja kutatása eredményeit – mindezt minimális szöveggel, sokkal inkább egy-egy figyelemfelkeltő címmel és összefoglalóval, témaspecifikus képekkel és diagramokkal teszi. A célközönsége általában ismerős az adott tudományágban, így akiket a kutatás mélyebben érdekel, azok a leggyakrabban szórólapon, pdf-ben vagy egy weboldalt is tartalmazó névjegykártyán kaphatnak bővebb információkat.
A poszter célja és előnyei: mikor töltötte be jól a szerepét?
A legtöbben azért kedvelik a poszteres előadási módot, mert a nagy felületen elhelyezett képek, ábrák hihetetlenül látványosak, ennélfogva igazán meggyőzőek tudnak lenni. Nemcsak arról van szó, hogy célját, azaz egy adott kutatás tömör és figyelemfelkeltő szemléltetését könnyűszerrel el lehet vele végezni: maga a forma sokkal kevésbé kötött, mint például egy frontális előadás. A fényképek és színes ábrák miatt a kutatási anyagunk jóval csekélyebb magyarázatra szorul, mintha csak jegyzetekkel készülnénk hallgatóságunknak.
Ellenben a kötetlen beszélgetésekre, az érdeklődők kérdésfeltevéseire, visszajelzéseire hatalmas teret ad egy kifüggesztett/kivetített poszter – hiszen itt, ellentétben egy időkorlátos PowerPoint-bemutatóval, általában nincs szó az előadók szoros, egymást követő sorrendjéről. A módszer tehát az időkihasználás szempontjából sem utolsó. Bizonyos kutatások– pl. egy természettudományos vagy orvosi anyag – sokkal befogadhatóbbá, megfoghatóbbá tehetőek képek és diagramok, mintsem hosszú, szöveges értekezésekben.
Egy tudományos poszter a célját azonban akkor tölti be igazán jól – természetesen –, ha a hallgatóságunk érdeklődni kezd kutatásunk iránt. De mi van akkor, ha a konferenciaterem, ahová a poszteredet kihelyezik/kivetítik, hatalmas, így számos poszterrel vagy kénytelen „versenyezni”? Ebben az esetben abban mérned a sikerességedet, hogy hányan álltak le veled beszélgetni, talán nem a legjobb módszer, ráadásul irreális mértékben és szükségtelenül kérdőjelezné meg a magadba vetett hitedet. Az ugyanis sokkal lényegesebb, hányan kerestek meg utólag, akár napokkal később is. Azaz, hogy milyen érdemi visszajelzéseid érkeztek az elvitt szórólapok vagy névjegykártyáid után, online megkeresések vagy akár telefonhívások formájában is.
A tudományos poszter kritériumai
Most, hogy már tudod, mennyire hasznos és informatív is tud lenni egy poszter-prezentáció, talán megfordult a fejedben, hogy a legközelebbi konferenciarészvételed ebben a formátumban tervezed meg. Ha épp ezen gondolkodsz, a poszter megtervezésekor négy fontos szempontra kell odafigyelned:
1. Formai és méretbeli követelmények
A legtöbb konferencia honlapján a formai elvárásokat a programbizottság által pontosan meghatározottak. Általánosságban azonban elmondható, hogy a poszter margóit a legtöbb helyen 2,5 cm-esre kérik (alul, felül és kétoldalt egyaránt), a címekben pedig fentről lefelé csökken a betűk nagysága. Sok helyen a szerzőket tudományos fokozatukkal és beosztásukkal, valamint munkahelyükkel együtt kérik feltüntetni a prezentáción.
A poszter mérete is változó: van, ahol 70×100 cm-es felületet várnak, de olyan is, ahol a standardnak tekinthető 90×120 cm-es méretű poszterhez ragaszkodnak. Ezt konferenciája válogatja, a legáltalánosabbnak viszont az A0-ás méret tekinthető (841 x 1189 mm). A poszterek tájolása általában álló, de előfordulhatnak ettől eltérő, pl. fekvő elrendezésű formai követelmények is.
2. A stílus és a vizuális elvárások
Itt egyrészt a már korábban is említett, frappáns tömörségre kell törekedni – mind az adatmennyiséget, mind a fogalmazást illetően. Másrészt pedig, attól függően, hogy elméleti vagy gyakorlati tapasztalatokon alapuló (empirikus) kutatásról beszélünk, az alábbi, vizuálisan jól elkülöníthető egységekre célszerű bontanunk a posztert:
Elméleti kutatás
1. Cím, a szerzőkkel és elérhetőségeikkel együtt, valamint, amennyiben volt, a kutatáshoz megnyert támogatás neve
2. A probléma aktualitása, jelentősége és szakirodalma
3. A szerző álláspontja a tárgyalt kérdésben
4. A szerző mellett szóló érvek
5. A probléma kapcsolatai más tudományokkal, a relevancia vizsgálata
6. Konklúziók, irodalomjegyzék és diszkusszió
Tapasztalati (empirikus) kutatás
1. Mint az elméletinél (cím, a szerzőkkel és elérhetőségeikkel együtt, valamint, amennyiben volt, a kutatáshoz megnyert támogatás neve)
2. A kutatás elméleti háttere
3. A vizsgálat által felvetett kérdések, a kutató hipotézisei
4. A kutatás módszerei
5. A kapott eredmények
6. Szintén ugyanaz, mint az elméletinél (konklúziók, irodalomjegyzék és diszkusszió)
3. A tartalom
A már felsoroltakon kívül (szerzők neve, beosztása, a poszter címe stb.) a legfontosabb tartalmi elemei a poszternek a következők:
- Bevezetés: ez szóljon a tanulmány céljairól, és az anyag relevanciájáról, fontosságáról – hiszen itt dől el az olvasóban, hogy érdekelni fogja-e az adott előadás!
- A használt adatbázis(ok) és metódusok
- Eredmények: mivel a legtöbben erre kíváncsiak (tehát ezt a részt nézik meg elsők között), amennyiben könnyen ábrázolható a téma, tegyük azt minél inkább képekkel, diagramokkal és grafikonokkal, kevésbé szöveggel. Azonban arra is érdemes odafigyelni, hogy az ábrázolásban egyik se domináljon jobban, mint ahogy az a prezentáció szempontjából szükséges.
- Konklúziók
- Irodalomlista, köszönetnyilvánítás
6 tipp a tudományos posztered elkészítéséhez és előadásához
1. A poszter kulcselemei
Az angolszász területeken az ún. „5W-szabályt” szokták érvényesíteni a posztereken legfőbb részeinek megtervezésekor: ki (who), mi (what), mikor (when), hol (where) és miért (why). Ha a kutatásod kapcsán erre az öt kérdésre tiszta és egyértelmű választ kap a közönséged, már egy lépéssel közelebb kerültél a sikeres bemutatáshoz!
2. Készítsük vagy készíttessük?
Mindkét verziónak megvan a maga előnye és hátránya is. Ha magunk készítjük, akkor a tervezési folyamat közben még jobban a magunkévá tesszük az anyagot: nemcsak átvitt, hanem szó szerinti értelemben is látjuk magunk előtt, így az előadásunk magabiztosabb, összeszedettebb lehet. Azonban a megfelelő papírt vagy jó minőségű megfelelő felbontású képeket, ábrákat beszerezni közel sem olcsó mulatság, és nem is kevés idő.
Ha profikra bízzuk poszterünk megalkotását (azaz grafikusokra a képi megjelenítést, technikai szövegírókra a fogalmazást), poszterünk arculata egészen biztosan makulátlan, a mezőnyből kimagasló lesz, és nem is kell vele időt töltenünk. A módszer egyetlen hátránya, hogy „meg kell tanulnunk” autentikusan bemutatni az összes ábrát – még azt is, amit esetleg nem mi készítettünk.
3. A poszter tartalma – mire figyeljünk nagyon?
A tökéletes poszter valójában egy jól működő gépezet: a tartalom, a cím, az ábrák, a színek és a betűtípusok, valamint a megjelenés tökéletes egyvelege. Ám mivel egy harmonikus egységről beszélünk, azonnal fel fog tűnni a hallgatóságnak, ha akár egy elem is kontextustól idegen. Ezért is fontos kerülnünk a túl hosszú szövegrészeket, a háttérrel egybeolvadó betűtípusokat és a homályos képeket.
4. Készülj a kérdésekre!
A konferenciákon gyakori, hogy a posztereket témájuk szerint csoportosítják: 5-20 kerül egy-egy szekcióba, amelyek általában 60-80 percesek, és egy felkért elnök vezeti őket. Azonban a szerzők néhány perces bemutatkozása előtt is, után is lehetőség nyílik a kötetlen véleménycserére az érdeklődők és a kutatók között – gondold át még az előadás előtt, hogy te mit kérdeznél magadtól, és készülj a válaszokkal.
5. Gazdálkodj okosan az időkerettel!
Egy posztert akár 3-5 percben is be lehet mutatni – és ez egyszerűbb, mint hinnéd! A trükk mindössze annyi, hogy ne csak magáról a kutatásról és annak egységeiről beszélj, hanem a poszterről is: arról, hogy melyik része a legfontosabb és miért, valamint, hogy mit merre találnak rajta az érdeklődők.
6. Nyerd meg a közönségedet – egyetlen mondattal!
Nem elég a szavaiddal és jelenléteddel lenyűgöznöd a hallgatóságodat. Arra is szükséged lesz, hogy a végére valaki mástól is el legyenek ájulva: saját maguktól. Mutasd be közérthetően az üzeneted, hogy azt gondolják: „nahát, ez már nekem is eszembe jutott, de valamiért sosem gondoltam még végig!” Fogalmazd meg tehát hétköznapi nyelven, mégis szokatlan perspektívából kutatásod üzenetét, mindössze egyetlen mondatban – és eléred a célodat: a közönséged az előadás után gondolkodni kezd az elhangzottakon. A szemükben pedig egyenesen zsenivé avanzsálsz, hogy egy „egyszerű” összefüggésre ilyen okosan felhívtad a figyelmüket!
Poszter, konferencia: poszterkonferencia!
Nem olvastad félre: a poszterkonferencia egy nagyon is létező fogalom, már az 1970-es évek óta. Az első posztereket, amiken az egész alapul, pedig még Luther Márton hívta életre a 16. században, id. Lucas Cranach festő segítségével. Bár a fentebb leírtak miatt úgy tűnhet, a számos figyelembe veendő szempont miatt bonyolult egy poszter elkészítése, ne tévesszen meg a látszat. Valójában csak bele kell gondolnod, te mi alapján kattintasz pl. a Facebookon egy bejegyzésre: meglepően hasonló okokból állnak majd meg posztered mellett az emberek. Így munkád betölti majd funkcióját, amely egyszerre ad tájékoztatás a saját kutatásodról, valamint népszerűsíti a témádat, növelheti kutatóhelyed presztízsét.
A poszterekről tehát összegzésképpen elmondhatjuk: ha kerülöd a túl sok szöveget, és nem magát a kutatást, hanem az ábráidat, képeidet magyarázod, a sikered nem marad el. A fenti tippjeinkből ihletet, azok alkalmazásából pedig magabiztosságot is meríthetsz.
Egy konferencia megszervezése azonban sokrétű munka, amely hozzáértő kivitelezést kíván. Az AKCongressnél küldetésünk rendezvényed sikere: legyen szó bármely konferenciatípusról, számíthatsz ránk! A legkorszerűbb eszközökkel és egy professzionális csapattal állunk minden ügyfelünk rendelkezésére.
Nyitókép: Végel Dániel