A konferenciaabsztrakt fogalma sokaknak talán ismeretlenül cseng. A konferenciaabsztrakt lényegében egy kivonat, egy hosszabb tartalom rövid, velős és érthető összefoglalása. Arra használhatod, hogy előzetesen felkeltsd az érdeklődést a témád iránt, míg magán a rendezvényen könnyebben követhetővé teheted az előadást.
Az absztrakt ugyanakkor nem csak a konferenciákon játszik szerepet. Kérhetnek ilyen dokumentumot tőled szakdolgozatírásnál, prezentációknál, pályázatoknál és még számos alkalommal. Éppen ezért érdemes elsajátítanod az absztraktírás minden csínját-bínját, hiszen egy meglehetősen kötött felépítésű dokumentumról van szó. Cikkünkkel ebben segítünk.
Az absztraktok jellegzetességei
A tudomány és a kutatások világában egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a több száz, de akár több ezer oldalas tanulmányok, előadások, disszertációk, szakdolgozatok és egyéb dokumentumok. Ha minden érintettnek végig kellene olvasni őket, lelassulnának a kutatásokhoz kapcsolódó folyamatok. Egy világos és egyértelmű, rövid tartalmi összefoglalás nagymértékben megkönnyíti a tudományos munkát bemutató teljes szöveg megismerését és megértését.
Az absztraktot akár reklámhordozóként is felfoghatod: ha jól sikerül, felkelti az emberek érdeklődését. Ellenkező esetben viszont könnyen lehet, hogy az értékes munkád azért nem kap elég figyelmet, mert nem kellő hatékonysággal promotáltad az absztrakt segítségével. Arra azonban ügyelj, hogy az absztrakt nyelvezete nem engedi a reklámokban használt lazább stílust: mindig tárgyilagosnak és lényegre törőnek kell maradnod.
Egy absztraktnak alapvetően három célja lehet. Az elsőről már beszéltünk: felkelteni a figyelmet. A dióhéjban összefoglalt tartalom jó iránymutató az olvasóknak, hogy érdemes-e a teljes kutatást, előadást a kezükbe venniük. Ha így döntenek, az absztrakt jól jön majd számukra olvasás közben. Egy tartalmi kivonattal könnyebben követhetik a gondolatmenetedet és az érvelésedet. Mivel már rendelkeznek az alapvető információkkal a munkád kapcsán, könnyebben átláthatják a nagy képet.
Aligha várható el bárkitől, hogy egy több ezer szóból álló írás minden részletére emlékezzen. Az absztrakt ezen a téren is hasznos: ha az olvasók, hallgatók nem is emlékeznek majd mindenre, a kivonat segít nekik felidézni a fontosabb gondolatokat és következtetéseket. Az absztrakt tehát akár hosszabb távon is támogathatja a karriered és ismertséged.
A konferenciák világa elképzelhetetlen absztraktok nélkül. Ha hallgatóként veszel részt egyen, sokszor előre megkapod az egyes előadásokhoz tartozó kivonatot. Ebből pontosan tudhatod, hogy miről fog beszélni az előadó és mik lesznek a témája sarkalatos pontjai. Amennyiben pedig neked kell bemutatnod a kutatásod, tőled fognak kérni absztraktot, hogy másoknak segítsenek.
Az absztraktkészítés aranyszabályai
Mielőtt belevágnánk az aranyszabályokba, egy másik fontos tényt kell tisztáznunk. Minden intézmény – legyen az egyetem, kutatóközpont vagy akár egy szeminárium, konferencia szervezője – egyedi kritériumokat is megadhat az absztraktokra vonatkozóan. Különösen, ami a beadás módját illeti. Lehet, hogy csak megadott fájlformátumban (pl. .doc vagy .pdf) fogadják el, de előfordulhat, hogy CD-n kérik, esetleg hagyományosan, papíron. Mindig ellenőrizd a követelményeket, mielőtt beadnád az absztraktodat!
Formai követelmények
Kezdjük talán a legfontosabbal, az absztrakt hosszával. Míg maga az előadásod akár több A4-es oldalt is kitehet, a kivonatnak el kell férnie többnyire egyetlen oldalon. A gyakorlatban ez nagyjából 1500-2500 karaktert vagy 250-350 szót jelent. Hacsak a követelmények másképp nem rendelkeznek, használj Times New Roman betűtípust, 12-es betűméretet, másfeles sorközt, sorkizárást és normál margókat.
A főbb pontok (erről majd a felépítésben) címsorként szerepeljenek a szövegben. Ezen kívül kerülhetnek még az absztraktba: képek, grafikonok, táblázatok, felhasznált irodalom és hivatkozások.
Tartalmi követelmények
Az absztrakt tartalma legalább annyira kötött, mint a formája. A legfontosabb szabály itt az, hogy ragaszkodj a tárgyilagos hangnemhez és használd a szakzsargont! Mivel nagyon korlátozott karakterszám áll rendelkezésedre, meg kell tanulnod a lényegre fókuszálni. A mellébeszélésnek, a helykitöltő szövegeknek nincs helye egy absztraktban.
A mondataidnak egy jól meghatározott logikát kell követniük, ami egyértelművé teszi a gondolatmenetedet bárki számára. Talán mondani sem kell: az absztraktnak is egyedi szövegnek kell lennie. Ne másolj át semmit egy az egyben az előadásodból/kutatásodból/szakdolgozatodból, és persze mások absztraktjait se használd fel.
Az absztrakt felépítése
Akár magyarul, akár idegen nyelven kérnek tőled absztraktot, az alább részletezett felépítést bátran használhatod. Sőt, használnod is kell, hiszen ezen a téren sincs rugalmasság. A kötött felépítés azt szolgálja, hogy bárki azonnal áttekinthesse a munkádat és képet kapjon a témádról. Mivel a karakterszám is adott, oda kell figyelned, hogy melyik blokkba mennyit írsz. Ez némi gyakorlást, és akár sok-sok újraírást is igényelhet.
Cím
Akár egy regény vagy egy film esetében, az absztraktnál is kulcsfontosságú a jó cím. Az oldal tetején szereplő, nagyobb (általában 14-es) betűvel szedett mondat nem lehet túlságosan nagyotmondó, ugyanakkor érdektelen sem. Egy tömör és velős cím kiagyalása bizony nem egyszerű feladat, ugyanakkor az egész anyagod megítélése múlhat rajta. Próbálj ki többféle címet is és ízlelgesd, hogy melyik a hangzatosabb, találóbb és melyik fejezi ki legjobban az absztrakt tartalmát! A cím alatt tüntesd fel a nevedet (pályázatoknál azonban ez sokszor tilos), de ezt már 12-es betűmérettel.
1. Bevezetés és célok
Az első bekezdés a címben szereplő gondolatot fejti ki bővebben. Itt kell megindokolnod, hogy miért pont ezt a témát választottad. Írhatsz arról, hogy a vizsgált probléma miért releváns, vagy beszélhetsz arról, hogy egy eljárás miért szorul fejlesztésre vagy milyen új ismeretanyagot szeretnél bemutatni. Jellemzően 400 karakter áll rendelkezésedre. Előfordulhat, hogy a bevezetést két részre bontva kérik: egy külön bekezdés a bevezetőnek és egy másik a célkitűzéseknek.
2. Vizsgálati módszertan
Mindenképpen ismertetned kell, hogy milyen módszerekkel és adatokkal dolgoztál, hiszen ezek bizonyítják, hogy a munkád tudományosan megalapozott. A módszertan sokféle lehet. Például vonatkozhat vizsgálati helyre és időre, vagy éppen a bevont alanyokra, adatgyűjtési módszerekre, szoftverhasználatra. Ha közvélemény-kutatást végeztél, meg kell adnod, milyen standardizált kérdőívekkel dolgoztál. Amennyiben mások korábbi kutatásait is felhasználtad, ezeket is nevezd meg. A módszertanod ismertetésének tipikusan 400 karakterbe szükséges beleférnie.
3. Eredmények
Az olvasód már tudja, miért választottad a témádat és milyen módszereket használtál annak kutatásához. Itt az idő ismertetni, hogy mire jutottál. Ez az absztrakt leghosszabb része, rendszerint kb. 600 karakter áll rendelkezésedre, hogy bemutasd az eredményeidet. Ebben a blokkban tényekkel, számokkal, adatokkal kell alátámasztanod a mondandódat, miközben logikus érveléssel adsz számot annak hitelességéről.
4. Konklúzió
Végül vond le a munkád következtetéseit: miért releváns a tanulmányod, előadásod, mivel járul hozzá az adott szakterület életéhez, eredményeihez. Azt is kifejtheted itt, hogy milyen elméleti vagy gyakorlati előny származik a munkádból, és mik a legfőbb tanulságai. Ha esetleg maradtak megválaszolatlan kérdések, megoldásra váró problémák, azokat is fűzd bele a konklúziódba. Minderre maximum 600 karaktered van egy átlagos absztrakt esetében.
Absztrakt és konferencia
Egy konferenciára készülő absztrakt néhány elemében eltérhet egy pályázathoz vagy diplomamunkához írt dokumentumtól. Sokszor elvárás például, hogy feltűntesd az előadásod műfaját, ami lehet poszter, tematikus előadás, szimpóziumi előadás stb. Arra is megkérhetnek, hogy írj néhány kulcsszót, ami a legjobban kifejezi a témádat (jellemzően azt is kikötik, pontosan hol szerepeljenek ezek az infók az oldalon).
Egy konferencia absztrakt esetében egyáltalán nem ritkaság, hogy önálló dokumentumként szolgál, vagyis nem tartozik hozzá egy hosszabb írás. Előadóként ilyenkor mankóként használhatod az absztraktot, amire támaszkodva élőben építed fel az előadásodat. Ez a megoldás főleg a rövidebb felszólalásoknál bukkanhat fel, hiszen egy több órás előadás esetében aligha működhetne.
A fenti különbségeken túl az absztrakt a konferenciák esetében is ugyanazt a szerepet tölti be, mint bárhol máshol. A szervezők ez alapján döntik el, hogy érdemes-e a munkád a bemutatásra, a hallgatók pedig előre megkapják vagy letölthetik, hogy eldöntsék, érdekli-e őket az előadásod. Egy online konferencián – amilyenekkel a AKCongress rendezésében is találkozhatsz – sokkal könnyebb követni a gondolatmeneted, ha megvan hozzá a tervrajz.
Gyakorlat teszi!
Egyikünk sem úgy született, hogy a kisujjában volt az absztraktírás tudománya. Ehhez bizony gyakorlat kell, mert közel sem egyszerű egy hosszú tanulmányt vagy előadást belepréselni abba a bizonyos dióhéjba. Még az anyanyelveden sem, hát még, ha angolul vagy németül kell megtenned ugyanezt.
A segítséged viszont megvan: ha a fent részletezett szabályokat alaposan megtanulod, egy idő után már készségszinten menni fog az absztraktkészítés. Az elején pedig ér puskázni egy kicsit: a neten ezrével találhatsz kész absztraktokat szinte minden tudományos területről. Ezeket olvasgatva ráérezhetsz a megfelelő stílusra.